Lőrinci tények

Kedves Barátaim!

Bizonyára észrevettétek, hogy mostanában ritkultak a bejegyzéseim. Ennek okai - a napi teendők, koncertszervezés, otthoni munka - prózaiak, de ígérem, a jövő héttől szorgalmasabb leszek. Most azonban kénytelen vagyok megszólalni egy ügy lapcsán, mert számos dolog nem világos számomra.

Ez pedig a jegyző elmúlt heti leváltása. Már azt is furcsállottam, hogy amikor a tényközlést feltettem ide, a másik lőrinci blogon, Jánosi Lászlóén még egy szót sem olvashattunk az esetről. Nem értettem. Aztán kezdtem kapisgálni.

Jánosi képviselő úr ugyanis egy későbbi posztban azt sugalmazta, hogy azért nem írt az esetről, mert nem szabályos képviselő-testületi ülés, hanem csak egy informális beszélgetés keretében került szóba a dolog. Nos, ez nem igaz. ZÁRT képviselő-testületi ülés volt, jegyzőkönyvvel, hozzászólásokkal és szavazással. És Jánosi László részvételével. Utóbbi nem titkos információ.

És a jelenlévő testületi tagok - a polgármester közlése alapján - egyhangúlag dr. Hegedűs András elbocsátásáról határoztak. Ez sem titkos információ.

Nem értem, azóta Jánosi úr miért hallgat, miközben kommentezői folyamatosan melegen tartják a témát.

Ezek tények. Ugyanakkor lehetséges, hogy nem szabályosan, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján történt minden (ennek eldöntése a jogászok feladata), de az ülés ténye és az említett formája tagadhatatlan, bárki bármit próbál utólag másként értelmezni. Ha a polgármester helyében lennék, én odaadnám az elküldött jegyzőnek a jegyzőkönyvet, már amennyiben ezt a törvény lehetővé teszi. Lásson tisztán ő is.

Egyébként azóta tartottak még egy rendkívüli ülést, amelyen a jegyzői pályázat kiírásáról döntöttek. Ezen Jánosi képviselő úr már nem vett részt.

A történteket a Heves Megyei Hírlapban hamarosan feldolgozom. Remélem, minden megkérdezett válaszol a kérdéseimre. Lőrinci érdeke ezt diktálja.

Egyelőre ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm, hogy távollétemben is sokan olvassátok a blogot.

Szép napot mindenkinek!

Kedves Barátaim!

Május 31.-ével felmondtak dr. Hegedűs András lőrinci jegyzőnek. Ha minden igaz, egyhangú döntés született.

Kedves Barátaim!

Az alábbiakban elmesélem, miért nem kapok az idén - sem - kitüntetést Lőrinciben. A forrás hiteles, maga Jánosi László képviselő úr mesélte el a részleteket. Kérem, hogy "rajongóim" ezen a blogon kíméljenek meg gratuláló hozzászólásaiktól. Arra van másik fórum is. :)

Úgy történt, hogy állítólag a képviselő-testület egyik erre illetékes tagja - Jánosi úr szerint Peterke alpolgármester - engem is előterjesztett az idei kitüntetettek sorába. A véglegesítés tegnap került a képviselő-testület asztalára. Amikor határozni kellett volna, Jánosi László elővette az indoklást, és megjegyezte: az érdemeim felsorolása között szerepel egy segélykoncert megszervezése is. Márpedig ez nem felel meg az előírásoknak, hiszen a kitüntetés előterjesztésének a határideje egy adott évben februárban vagy márciusban lejár, én pedig csak ezt követően kezdtem szervezni a koncertet. Ergo: a nevem a határidő lejárta után kerülhetett szóba.

Peterke Zoltán igazat adott Jánosi úrnak, és visszavonta a rám vonatkozó előterjesztést. Jánosi úr ezt követően elhagyta a termet - állítása szerint a polgármester utána szólt,  hogy maradjon bent -, és nem vett részt a többi kitüntetettre vonatkozó szavazásban. Mindezt tegnap délután a 16 óra 42 perckor kezdődő telefonbeszélgetésünk során maga Jánosi László mesélte nekem, hozzátéve: az ülés után Peterke Zoltán azt mondta neki, hogy te győztél, Laci, mire ő azt felelte: csak kiegyenlítettem.

Itt kell elmondanom, amit Jánosinak is elmondtam, jelesül: soha nem kértem Lőrinciben, de máshol sem külön elismerést a munkámért. (Elég, ha megfizetnek, és erre nem is panaszkodhatom.) Természetesen, ha valakik mégis úgy döntenek, hogy kiérdemeltem a plusz vállonveregetést, az jólesik, különösen, ha a saját lakóhelyemen történik mindez. Azt azonban szerintem joggal kérem ki magamnak, ha méltatlan helyzetbe hoznak. Akár jószándékból is, amit egyébként természetesen köszönök.

Azt is elmondtam Jánosinak, hogy a kitüntetéssel járó pénzt (nem tudom, pontosan mennyiről van szó, de állítólag száz vagy kétszázezer forintról) jótékony célra ajánlottam volna fel. Aki ismer, úgyis tudja, hogy kinek és mire. (Jánosi - mint mondta - erre számított is, és ezt Kelemen képviselő úrral később meg is beszélte.)

Több tanulsága is akad a történteknek. Az egyik számomra most vált világossá. Jánosi úr egyik minapi bejegyzésében ez olvasható: "Sajnos újból bizonyságot nyert, hogy a nyilatkozó (mármint Víg Zoltán polgármester - T. O.) saját szócsövévé silányította a televíziót.  De ezt már megszoktuk.  Hamarosan meg is lesz ennek a jutalma". Nos, most vált nyilvánvalóvá számomra, hogy ezzel vélhetően a kitüntetésre célzott. Ilyenformán jobb is, hogy nem kapok.

A másik tanulság: az említett testületi döntés előtt egy-két órával hosszan beszélgettem Jánosival. Szóba került az is, hogy normálisan, békében kellene élni Lőrinciben. Igazat adott nekem, mi több, azt is megígérte, hogy az elvtelen, gyalázkodó kijelentéseknek a jövőben nem enged helyet a blogján. Azt is hozzátette, hogy  június 6.-án lesz egyéves a blogja, s ettől az időponttól kezdve moderálja a kommenteket. Arra kértem, hogy a tévé műsorával kapcsolatos bejegyzéseket, jobbító szándékú észrevételeket  nyugodtan hagyja fent, csak a személyiségi jogaimat tartsa tiszteletben. Ezt megígérte. Ő pedig arra kért engem, hogy ne foglalkozzam vele negatív értelemben sem a blogon, sem a tévében. Azt feleltem, hogy én korábban is a közéleti tevékenységére koncentráltam.

Ezen a beszélgetésen említette a tervezett kitüntetést is. Azt mondta, a szavazáson nem vesz majd részt, és - mint láttuk - ehhez tartotta is magát. Ugyanakkor azt akkor nekem nem mondta egy szóval sem, hogy előtte a jog eszközeivel eleve megakadályozza a szavazást.

Szóval, így jártam. Akaratomon és szándékomon kívül olyan helyzetbe kerültem, amire szerintem nem szolgáltam rá. A képviselő-testület tagjainak tudomásul kell venniük, amit Jánosi mindig mondogat: ha valaki nem iszik, ha autóba ül, akkor nem kell tartania a rendőrtől. Ő azonban szerintem már nem jelképes rendőr, hanem - számomra úgy tűnik - tényleges irányítója a lőrinci történéseknek. Mert megteheti, mert sorra dobálják neki a magas labdákat. Hogy ez kinek jó, döntsék el az érintettek.

Végül egy megjegyzés: Jánosi úr kevésbé finnyás, ha a hozzá közelállók kitüntetéséről van szó. Hogy mire célzok, kérdezzétek meg tőle. Ha akarja, majd elmeséli. Nekem nincs hozzá gusztusom.

Szép napot mindenkinek:)

Kedves Barátaim!

Jánosi László képviselő közzétette az intézmények tervezett átalakítását megelőző vita egyes részleteit. Most ne menjünk bele abba, hogy korrekt módszer-e egy munkaanyagban foglaltakat nyilvánosságra hozni, inkább tételezzük fel, hogy nem zárt tanácskozások alkalmával hangoztak el a alábbiak. Ahogy mondani szokás - Széchenyivel? -, inkább a dolgot magát nézzük. Vagyis:

"Az előterjesztés szakmai és politikai döntés. Elszomorít, ha a gyerekekre fogunk valamit. Nem bír el hosszú távon 2 iskolát a település. Ezt a rengeteg intézményt nem tudjuk fenntartani. Hosszú távú tervünk, hogy bővítsük a lőrinci iskolát. Egy helyen megtalálható lesz minden. Nem értek a szakmai oldalhoz, nem avatkozom bele. A napközi épülete lebontásra kerül,beköltözik az iskolába. Képtelenség ennyi épületet fenntartani.Ez az összevonás pedig szükségszerű, a folyamatosan csökenő normatíva miatt, és a Zeneiskolához sok pénzt kell hozzátennie az Önkormányzatnak, pedig nem is kötelező szakfeladat. Mindenki autóval mozog, azzal viszik majd a szülők a gyerekeket a Zeneiskolába. 1km-rel kell többet menni. Ha ezzel gond van, nagy a baj."- idézetek Víg Zoltán polgármestertől

"A selypi iskolaépület nincs kihasználva, kevés a gyerek. Nagy a fűtés-és áramszámla. 70%-os kapacitással működik.A szülőnek sok mindenhez joga van. A szülőnek dolgoznia kell. Az intézmények önálló egységek lesznek. Az óvoda 70 milliós költségvetése, az önálló gazdaságvezető megléte nagy pazarlás. Ez átszervezés. Súlyos problémákat hozott a 2008. évi költségvetés tárgyalás, súlyosabb probléma 2008.08.31-ig van haladékunk a kötelező eszközjegyzékre, és 20 millió forint még hiányzik ebből. Ez is probléma, ez a polgármester személyes felelőssége." -idézetek Román Ernő referenstől

Ennyi. Szerintem csupa tényszerű megállapítás. Ám leszűrhetjük azt is, hogy aligha az önkormányzat vezetése a történések generálója. Sokkal inkább az állam, amely belekényszeríti a településeket a különböző kényszermegoldásokba.

Amikor helyhatósági képviselő voltam, az oktatást érintően két olyan döntést is meg kellett hoznunk, amelyek mindegyike személy szerint emocionálisan is megérintett. Az egyik a kis óvoda bezárása volt a Petőfi-szobornál. Jómagam is idejártam, nap mint nap, az akkor végtelennek tűnő Hedromon keresztül, és bizony, elképzelhetetlennek tűnt számomra Lőrinci a nevezett intézmény nélkül. Még mostanság is furcsa látni, hogy az épületben műhely működik, az udvaron pedig gyerekek helyett gallyak vannak. Ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy fölösleges lett volna fenntartani ott egy óvodát. Nem?

A másik, az előbbinél is élesebb helyzet az erőműi iskola bezárása volt. Legalább száz szülő gyűlt össze a testületi ülésen, országos lapok tudósítói is jelen voltak, ha nem tévedek. Észérvek és érzelmi kérdések csaptak össze; jómagam azt gondoltam, hogy az alsó tagozatot hiba lenne behozni, legalább az maradjon az Erőműnél, és amikor erről beszéltem, vastapsot kaptam. A többség azonban ezt másként látta, és - helyesen, ahogyan az a demokráciában szokás - a kisebbség tudomásul vette az álláspontját. Az élet akkor is, mint normális esetekben általában, a többséget igazolta. Vagy tévedek?

Szerintem a polgármester nem jól tette, hogy lemondott az intézményrendszer átszervezéséről. Meg kellett volna tennie, keresztül kellett volna vinnie a szakmai javaslatokat a képviselő-testületen, mivel sok alternatívája (a jelenlegi helyzetet figyelembe véve) nem marad.

Nyomatékosan hozzáteszem: nem Lőrinci érdeke diktálja ezt - Lőrinci érdeke éppen hogy sok gyerek születését, még több intézmény meglétét, a bővebb anyagi források előteremtését diktálná -, hanem a racionalitás.

Azt azonban - sajnos - nem Lőrinciben írják.

További szép napot mindenkinek!:)

Kedves Barátaim!

Kérem, ezt a posztot csak azok olvassák el, akik nem a közéletről alkotott véleményemre kíváncsiak, illetve nem szenzációt remélnek.

Nem gondolom, hogy az embernek sok barátra volna szüksége. Az gyanús lenne. Elég, ha valakit a családja szeret, meg még néhányan, akikre minden körülmények között számíthat. Utóbbiból pedig szerintem jó, ha fél tucatnyi akad élete folyamán. A többi kapcsolat egyéb tényezőkön alapul. A legszemléletesebb példa: érdekközösségek bármikor adódhatnak, akár életre szólóak is, de ezekből hiányzik az az intimitás, ami a nexust barátsággá emeli.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert pl. a gyerekeim igazi barátaim is egyben. Kicsi koruk óta akadnak olyan szituációk, amikor nem könnyű a gyerekeimnek lenniük. Már óvodás korukban is előfordult, hogy valakinek nem tetszett, amit írtam, és őket hülyézte le. Ez a helyzet amellett, hogy szerintem minősíthetetlen és gyalázatos, tulajdonképpen  kezelhetetlen is. Szerencsére megvan - és azt hiszem, ha nem is tudatosan, de már kisgyerekként is megvolt - az a képességük, hogy normálisan kezeljék ezeket a dolgokat. Amikor előfordult, hogy egy másik blogon őket is kikezdték (és ez enyhe szó), velem ellentétben csak vállat vontak, majd továbbléptek. (Az őket érintő konkrét bejegyzésekre most nincs kedvem kitérni.)

Aztán ott van Molnár Gyuszi, akivel egy soron nőttünk fel, egy osztályba jártunk, és bár az utóbbi időben eltértek útjaink - ő Püspökire költözött és Európa útjait járja kamionnal -, időről időre összefutunk. Ilyenkor úgy érezzük, mint ha nem hetek vagy hónapok óta nem láttuk volna egymást: elég egy fél szó, hogy évtizedekkel ezelőtti közös élmények, emlékek visszajöjjenek. Kár is ezt ragozni. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy a legmélyebb barátságok a gyerekkortól kelteződnek.

Van még két ember, aki igazán közel áll hozzám, mondhatom, a barátaim - legalábbis remélem -, és rajtuk kívül még néhány, akikkel kifejezetten jó a kapcsolatom. Éppen elég. Legutóbb például az erőműi segélykoncerten éreztem azt, hogy kicsit háttérbe kell húzódnom, hiszen az a rendezvény nem rólam szólt. De azért nyugtáztam:)

Az említetteken túl pedig akadnak néhány százan vagy talán ezren, akikkel korrekt kapcsolatokat ápolok. Azt hiszem, mindannyiunk megelégedésére.

Szép napot mindenkinek:)

Kedves Barátaim!

Olvastam ma egy szellemes definíciót: "ez egy ilyen blog, az meg egy olyan blog". Hogy ki írta, nem lényeges. Ámde igaza van. Jó lenne, ha mindkettő olyan is maradna, amilyen most. Ezért vagyok kénytelen kitörölni innen bizonyos kommenteket. És ez így lesz ezután is. Viszont egy tanulságot leszűrtem: az álneves hőzöngők az értelmes vitatémákra nem vevők. Egy húszmilliós oktatásügyi tétel egyetlen kommentezőt sem mozgat meg, de ha valaki leírja, hogy - tényleg csak a példa kedvéért - kit verne szájba legszívesebben, úgy körülveszik a frusztrált önkifejezők, mint szart a legyek (elnézést a legyektől). Bulvárvalóságban élünk.

Egyébként azt gondolom, kell a békesség. Mindenesetre köszönöm a blog ötletét Gyulabácsinak, aki saját emlékezete szerint már fél évvel ezelőtt javasolta. Igaza volt, előbb kellett volna. Persze, most - amint olvasom - előállt valami új elmélettel, aminek a lényegét nem sikerült megfejtenem, de remélem, nem haragszik meg érte, ha elárulom, hogy nem is igazán érdekel.

Más. Tegnap  felhívott Cserényi Zsuzsa, és megköszönte, hogy a tévében bemutattuk az új kötetét. Mondtam is neki, hogy a mai világban ritkaság, ha egy-egy jó szóért cserébe köszönetet mondanak. Lőrinciben elég sokan vannak, akiknek a saját eszközeimmel megpróbáltam segíteni, és mit kaptam érte? Ne firtassuk. Nem, nem hálát vár az ember, de az illem az mégis csak illem. Volt, akinek az üzletét, sikeres vállalkozását mutattam be, másnak a lányát "sztároltam", mint remek sportolót, megint másnak a szobráról írtam szépeket, vagy éppen a hasznos hobbijáról... Kár folytatni. (Ha valaki magára ismerne, nem a véletlen műve.)

Egyelőre ennyi, további szép napot.

Kedves Barátaim!

Most vettem észre, hogy reggel kitöröltem egy vasárnap esti posztot. Miután akadnak, akik összeesküvés-elméleteket gyártanak, megkerestem a szöveget és visszahelyezem. Íme:

Kedves Barátaim!

Amint azt hajnalban is mondtam, nem akarom ezt a szép vasárnapot fajsúlyos dolgokkal terhelni. Nem is teszem, ezért csak Jánosi blogjára reagálnék. Hadd érezze a T. Szerző, hogy foglalkoznak vele. Elvégre azért hoztam létre ezt a fórumot, hogy az ott szereplő csúsztatásokat időről időre rendbe tegyem, ugyanis ott erre többnyire nem nyílt lehetőségem.

Naszóval, azt írja a nevezett személy, hogy a polgármesternek - pontosabban a nyilatkozónak - sikerült saját szócsövévé silányítani a városi tévét. Gondolom, J. L. arról a tévéről beszél, amit pár hete még nyilvánosan, a testületi ülésen dicsért (majd egyszer megismétlem az ominózus részt), amelyben a képviselő-testület összes tagjánál több megszólalási lehetőséget kapott. Gondolom, arról a televízióról van szó, amellyel kapcsolatban J. felvetette, hogy a városi újságot meg kellene szüntetni, vagy legalábbis időszakossá tenni, és a megtakarítást az LVTV-re fordítani. Arról a tévéről lehet szó, amelyben állandóan szerepelni kíván, de ha a kérdések olyanok, hogy nem tetszenek neki, akkor provokációról, kiszerkesztésről, vágásokról vizionál. Ejnye.

Mindezek ellenére természetesen a jövőben is megkérdezném a véleményéről, de mostanság úgy tapasztalom, nem hogy beszélő-, de még köszönő viszonyban sem vagyunk egymással. Nem mintha ez elszomorítana, csak megjegyeztem.

Hogy a vörösmajori iskolával mik a tervei a leendő polgármester úrnak, az legyen az ő gondja. A városban mindenesetre többen - főleg az iskola belső köreiben - azt erősítették meg, amit Víg Zoltán nyilatkozott. Hogy azt J. L., helyzetbe kerülvén, szabadidő-központ céljára privatizálná, a középiskolát pedig a Temesvái úti épületbe vinné. Igaz vagy nem igaz, nem az én reszortom eldönteni.

Ide kívánkozik az egyik itteni kommentező, Satyek véleménye, aki ezt írta: "Nem tartom szentségtörésnek, hogy egy iskolát nem egy régi muzeális épületben üzemeltetnek. Hiszen elsősorba nem ez egy iskola célja. Inkább olyan termekre van szükség, ahol minnél jobban tudnak tanulni a diákok".

Ebben lehet, hogy igaza van, de szerintem ez épp úgy vonatkoztatható akár a zeneiskolára is, amely orvosi rendelő volt.

A korábbi "közgazdászi" fejtegetésekre csak annyit: óriási tévedés, hogy a városvezetés - amelynek egyébként J. L. is a tagja, még ha az előkelő idegen kívülállóságával emlegeti is  - állandóan lehúz 20 százalékot a költségekből. Ez egyszerűen butaság. Az állam ugyanis normatívát ad a működtetéshez, amit a helyi önkormányzatok többnyire kiegészítenek a saját forrásaikból. Lőrinciben a zeneiskola költségeihez kell - arányait tekintve - a legtöbbet adni. Egyebek mellett az én pénzemből is. Félreértés ne essék, nem sajnálom rá (a gyerekeim is odajártak), de ugye, az a vélekedés is jogos, ha például egy Rákóczi vagy egy Bem vagy egy Akácfa vagy stb. utcai lakos azt mondja, hogy ő bizony szívesebben látná, ha ebből az összegből rendbe tennék feléjük a járhatatlan utat? Akár még demonstrációt is szervezhetne a bizottsági ülésekre...

Tehát, szó sincs elvonásról, "lehúzásról", hanem csak arról, hogy nem feltétlenül az intézmények kívánalmai szerint egészíti ki a város az iskolák működését. Nem elvesz pl. 10 százalékot, hanem 80 helyett 70 százalékos támogatást ad.

Gyulabácsi! Köszönöm, hogy köszönöd a karitatív segítség ötletét. Kedves gesztus, hogy nem csak nekem, hanem Móninak is. Majd átadom neki, hadd tudjon róla ő is, hogy milyen jó dolgot talált ki.:)

Kinyitom a dumaládát, várom a véleményeket. De könyörgöm, próbáljátok már meg az eddigieknél kultúráltabban kifejezni az irántam érzett gyűlöleteteket...:D

A mai Hírlapból

A lőrinci önkormányzat jövőre vélhetően csak az egyéb városbeli fejlesztések terhére lesz képes kielégíteni az oktatási intézmények csaknem 20 millió forintos anyagi többletigényeit. A polgármesteri hivatal szakemberei kiszámolták: azzal, hogy a Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskolában új szak indítását tervezik, egy tanévre hétmillió forinttal emelkednek meg a költségek. Emellett további egy fő pedagógust is fel kell venniük, az iskolák előírt eszközfejlesztése pedig 6-8 millió forintba kerül. Mindezt az önkormányzat csak a helyiadó-bevételeiből képes finanszírozni.

A város az állami normatíván felül 10 százalékkal támogatja a középiskola, 40-40 százalékkal az óvoda és az általános iskola működését, míg a zeneiskola fenntartásához 60 százalékos helyi erővel járul hozzá. A szakemberek több változatot kidolgoztak a költségek mérséklésére, de korábban a térségi működtetési forma nem kapta meg a szükséges támogatást, legutóbb pedig az intézmények összevonását vetették el.

HMH

Kedves Barátaim!

Örömmel tudatom, hogy jól halad a Kovács Ákos megsegítésére indított akció szervezése. A koncert költségei rendelkezésre állnak, így a további adományokat átadhatjuk a szülőknek. Bízom benne, hogy a helyi vállalkozók, gazdálkodó egységek, magánszemélyek, valamint az esemény résztvevői lehetőségeikhez mérten hozzájárulnak ennek a tündéri kisfiúnak a gyógyulásához. Én pénteken, az Erőműnél megtartott koncerten találkoztam vele először személyesen, és ugyanúgy megilletődtem, mint amikor láttam a Hóka Monika és Kalmár Jani által készített gyönyörű filmet. Úgy gondolom, minden szülő hasonlóképpen érez.

A koncert június 6.-án, pénteken 18 órakor kezdődik Selypen.

A helyszín picit módosult, mivel az ABC parkolójába szervezett esemény a szakvélemények szerint aránytalanul korlátozná a forgalmat, ezért most úgy néz ki, hogy a kultúrház hátsó udvarában állítjuk fel a színpadot (ha csak ebbe is bele nem köt valaki). A focipályát sokan javasolták, de volt alkalmam néhány sporttelepen rendezett bulin részt venni, és szerintem nem igazán megfelelő e helyszínek hangulata, legalábbis a rockzenéhez.

A program:

18 óráról: Fish'inthe'fish. Győri Gergőék bandája, jó kis alternatív muzsika. Engem a '80-as évek hazai újhullámára emlékeztet (pl. URH, Kontroll Csoport, olykor Bizottság).

19 óra: Éhenkórászok. A hatvani formáció szerintem az ország három legjobb punkegyüttese közé tartozik. Szegedi Zoliék is első szóra, ingyen vállalták a fellépést.

20 óra: Monarchia. Velük elfogult vagyok, mert a gyerekeim zenekara - kapok is értük eleget bizonyos emberektől, de annyi baj legyen. Spirit-rock; kőkemény alapok, szerintem érdekes szövegek, klasszikus gitár-dob-basszus felállásban. Természetesen ingyen lépnek fel, ahogy együtt vagy külön-külön minden városi rendezvényre is szívesen elmentek eddig is.

21 óra 30 körül lesz pár perces technikai szünet, majd az átszerelést követően a P. Mobil játszik. A környékbeliek most ismerhetik meg új énekesüket.

Ákos - szülei elmondása alapján - ilyenkor már alszik, de anyukája és apukája eljönnek.

A műsorvezető Moni lesz - itt jegyzem meg, hogy rövid o-val írja a nevét -, és elhívom Beát is, aki Horton tanít, és korábban a hatvani rock-expók moderátora volt.

Hatvanba az utolsó vonat 23 óra 38 perckor indul. 

Remélem, sokan leszünk! Szép napot mindenkinek!:)

Kedves Barátaim!

Jó korán van. Cseh Tamást idézve: "negyed négy és fél négy, majd háromnegyed négy..." Bereményi Géza, a szövegíró szerintem egy zseni. Ez a dala jutott eszembe, miközben bámultam a virradatot. De ha már ilyen lírai hangulatban vagyok, megemlíthetném a gyerekeim zenekarának az egyik számát is, miszerint "Hajnalban, virradat előtt elátkozol minden nőt. Az ébredés egyedül a tied, szereted, ha a párnád hideg".

Vasárnap lévén, azt gondolom, fölösleges mély gondolatokkal traktálnom Benneteket. Egy örömteli hírről mindenesetre beszámolok, mert biztos vagyok benne, hogy lesz, akit érdekel: kedves barátaimnak, Andinak - ő volt Hatvanban az egykori Dolly kocsmája vezetője - és férjének, Gabinak kislánya született. Borbála Mária és az anyukája ma mennek haza a kórházból. Mi tegnap jól megünnepeltük az eseményt, ezért is e korai időpont, amiért klaviatúrát ragadtam.

Ma délután Forma-1. Remélem, valamelyik Ferrari győz - lehetőleg Kimi, ha már Schumi sajnos nincs ott -, és abban is bízok, hogy Hamilton már a felvezető körben kiesik.

Szép napot mindenkinek:) 

Kedves Barátaim!

Tegnap este az erőműi lakótelepen forgattunk. Örömmel nyugtáztam, hogy jól sikerült a Kelemen Attila képviselő úrék által szervezett segélykoncert. Jól sejtettem, hogy csupán egy ötlet kell, aminek nyomán mozgásba lendül a civil szféra, és meglesz az eredménye.

Ne feledkezzünk el az egyház kezdeményezéséről sem, amely szintén Ákos megsegítésére gyűjtött nemrég. Eddig én sem hallottam róla, éppen tegnap mondta valaki, hogy szép summával segítették a selypi kisfiú gyógykezelését. Majd meg is keresem László atyát, hogy mondja el a részleteket. Persze, amilyen szerény ember, lehet, hogy nem él a lehetőséggel.

Visszatérve a tegnapi erőműi eseményre, a "hivatalos" részre becslésem szerint már csaknem százan gyűltek össze. Ott voltak a helyi nyugdíjasok is, akik nagyon készültek: lufikat hoztak, sütit sütöttek. Először a Fast Foks - ifjabb Silkó Sándor együttese - lépett fel. Kicsit izgultam, hogy a műsorvezető a magyar fonetika szerint olvassa fel a nevüket, de szerencsére nem így történt. Utána következett Ákos életének az ismertetése, majd a rutinos muzsikusokból álló Shadows-emlékzenekar fellépése. Szeretem a gitárzenét, de a műsorukat már nem várhattuk meg.

Amennyire körül tudtam nézni a jelenlévők között, felfedeztem néhány blogozót is. Láttam Okádpatriótát, Gyulabácsit, értelemszerűen ott volt Trade, valamint Bunyós is, továbbá "egyolvaso" a férjével. "Jobbost" hiányoltam, vagy ha ki is ment a térre, elkerülte a figyelmemet. Ahogy "szőke nő" is.

Olvasom Jánosi László blogján, hogy 570 ezer forintot adtak át Ákos szüleinek. Gratulálok!

Szép napot mindenkinek!:)

Kedves Barátaim!

Úgy tűnik, ma húzós nap lesz, úgyhogy túl sok bejegyzésre aligha nyílik módom. Vagy ki tudja... Tegnap óta csak egy kommentet voltam kénytelen kicsapni innen, nem is annyira a tartalma miatt - az abban foglaltakra visszatérek -, hanem a szerzője okán. Jó lenne, ha ez a blog nem válna az idióta vélemények gyűjtőhelyévé.

Más. Itt is szeretnék megkérni mindenkit, hogy az Ákos megsegítésével kapcsolatos megjegyzéseket mellőzzék. Aki ténylegesen tenni szeretne a kisfiúért, az másképpen is megtalálja rá a módot. A későbbiekben erről is írok.

Köszönöm, szép napot!:)

Kedves Barátaim!

Azon kaptam magam, hogy blogom rövid léte során már kétszer citáltam Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. Valószínűleg nem véletlenül; freudi magyarázata lehet a dolognak, hogy ő a kedvenc politikusom. Talán azért is, mert soha nem volt kisgazda:)

Hogy jelen állás szerint Lőrinciben mégsem szavazok a pártjára, arról ő igazán nem tehet.

Más. Jó ez a blog arra is, hogy tevőlegességre ösztönözze az arra megválasztottakat. Lám, más helyütt máris magyarázkodásra kényszerülnek. Iménti kérdésemre, hogy miként lehetne az oktatási intézmények anyagi többletigényeinek legalább egy bizonyos hányadát előteremteni, Jánosi úr az alábbi magyarázatot adta: "Legjobb tudomásom szerint minden okt.intézmény a költségvetés összeállítása előtt egyeztet a városvezetéssel. Sajnos minden évben a szükséges összegből egyszerűen kb 20% lehúzásra kerül. Ez annak a felelőssége aki ezt lehúzza, nem az intézményeké."

Precíz, közgazdasági érvekkel erőteljesen alátámasztott okfejtés. Rendben, ne húzzák le a 20 százalékot! Hanem fizessék ki. És akkor már csak egyetlen bátortalan kérdés marad: miből?

Más. A városi televízió egyetlen bizottsági ülésre sem kap meghívást, csak a testületi tanácskozásokra. Ha egy téma a tudomásomra jut, és úgy ítélem meg, hogy jelentősebb közérdeklődésre tarthat számot, akkor kimegy a stáb. Mindkét tényezőre szükség van. Épp ezért akkor is engem igazolt az élet, amikor nem mentem ki egy olyan eseményre, amin - az ön állítása szerint! - alig tucatnyian voltak a testületi tagokkal együtt, a Képviselő Úr mégis számon kérte rajtam a távollétet.

Javaslom, mindenki tegye a dolgát. Én szerkesztek, Ön pedig képviseljen. Én ez utóbbit három cikluson át gyakoroltam. És Ön az előbbit?

Kedves Barátaim!

Eltelt egy nap a blog indítása óta. Tisztességgel meg kell állapítanom: vélhetően sokan olvassák Jánosi képviselő blogját, hiszen eddig csak ott reklámoztam az enyémet - illetve az Oroján úr blogján, de az inkább a hatvaniak által látogatott -, és mostanáig hatszázszor klikkeltek ide. Gratulálok! Igaz, számomra ez azt jelenti, hogy a többség legfeljebb figyelemmel kíséri az ott leírtakat, ám a kommentezők inkább azok közül kerülnek ki, akik valamilyen oknál fogva a feszültségüket vezetik le.

Pedig akadnak az életnek szép pillanatai is!

Mindezek örömére kinyitom a kommentládát, aztán majd meglátjuk...:)

Örülnék, ha a Jánosi úr blogján végre igazi, építő hozzászólásokat is olvashatnék. Például arra vonatkozóan, miként lehetne az oktatási intézmények költségigényeit legalább részben kielégíteni. Mert az egy dolog, hogy a változtatások ellen agitálunk. Orbán Viktor mondta, hogy "nem"-ekből nem lehet építkezni. A tagadás mellett igenekre is szükség van. Volna. 

Azt hiszem, ma nem lesz sok bejegyzésem, mert összeszaladt a munka. Ha valakit érdekel, még ejtek néhány szót a városi tévé szombati új adásáról. Lesz benne testvérküldöttségi látogatás (Bajorországi delegáció járt Lőrinciben), alapítványi báli tudósítás sok-sok ügyes helyi gyerekkel, bizottsági ülés - ez megérne egy külön misét, hiszen J. úr megjegyezte, hogy "odarendeltek" bennünket -, takarítási nap, és talán befér Képe Tibi rendezvénye is. Ha nem, akkor majd a jövő héten, a mostani hétvége eseményeivel együtt.

Köszönöm, hogy sokan nézik a műsort, és köszönöm a rengeteg biztatást is!

Folyt. köv., még ma!

Kedves Barátaim!

Szeretem ezt a szobrot, itt, balra. (Nagy méretben is feltettem, klikk!) Nem csak azért, mert mások mellett emléket állít nagyapámnak (meghalt 1916-ban vagy 17-ben Oroszországban), hanem azért is, mert gyerekkoromra, a '60-as évekre emlékeztet. A templomba menve vagy az óvodás csoportommal sétálva gyakran megálltunk az aljában, nézegettük a rozsdás ágyút, ami a tetején volt. Olgi néni, Piroska néni, Aranka néni voltak az óvó nénik, Ibolya néni pedig a dajka.

Sokszor megbámultuk a szomorú baka arcát, aki akkori önmagunkhoz képest meglett embernek tűnt, pedig - mint látható - még fiatal.

Kedves Barátaim!

A minap szóváltásba kerültem egy képviselővel. Az illető éppen a polgármesterrel kedélyeskedett, amikor a közelükbe érve megjegyeztem: polgármester úr, én a helyedben nem jópofiznék azzal, aki lépten-nyomon feljelent. A képviselő úr elvörösödött, először egy szó sem jött ki a száján, majd próbált erőlködni egy kicsit. (Memoárjában úgy emlékszik, hogy azt is mondtam, hogy senkiházi, de ez természetesen nem igaz. Nem is szavajárásom az idézett kifejezés, sokkal inkább a "köcsög" szót szoktam használni, de természetesen ezúttal erről szó sem volt.)

Na szóval, ment a paláver, mire az illető úr – elnézést azoktól, akiket nem csak jólneveltségem okán illetnék ezzel a megszólítással - azt találta mondani, vagyis inkább méterekről odakiabálni, hogy pezsgőt bont, ha lemondok a televízió főszerkesztői posztjáról. Hirtelen annyit válaszoltam, hogy én pedig 2010-ben bontok pezsgőt, mégpedig az önkormányzati választások után. Mindezt hallották vagy hatan, nem a levegőbe beszélek.

Egy szó, mint száz: a képviselő úr pezsgője talán borkocsonyává válik, ha tartja magát a szavához...:)

Legközelebb a névtelenségbe bújó lúzerekről mesélek, Kedves Gyerekek! Meg még... szerencsére akad téma bőven.

Addig is szép napot:)

Kedves Barátaim!

Nemrég hallottam, hogy az oktatási intézmények megfogalmazták pénzbeli igényeiket a következő időszakra. Összesen mintegy 20 millió forint többletre volna szükségük, de hogy miből, egyelőre az illetékesek sem tudják. Szegény az eklézsia. Valamit ki kell találni, különben a pluszkiadás a fejlesztések rovására mehet. Szerintem ezért dolgozták ki a szakemberek az intézményösszevonásra vonatkozó koncepciót, amit tegnap elvetett a bizottság. Jó lenne, ha a képviselők mielőbb ésszerű ötletekkel is előrukkolnának. Hajrá!

Más. Olvasom egy másik blogon, hogy azon vitáznak, ki alkoholista. Nem gondolom, hogy a hasonló vélemények jelentenék egy település közéletének legfontosabb elemeit. Egyszerű a képlet: ha valaki szeret inni, senkinek semmi köze hozzá. Ha vezetés közben teszi, akkor majd intézkednek az erre hivatott szervek. Ha a munkahelyén, akkor az illető felettese. Ha közintézményben, akkor a polgármester vagy a jegyző, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja. Szerintem azonban nem szabad azt feltételezni egy gyermekintézményről, hogy a pedagógusok között ilyesmi előfordulna munkaidőben, hiszen az nagyon rossz - és szerintem minden etikai és morális szabályt felrúgó - példa lenne. Ez esetben én lennék az első, aki a felettest a szükséges intézkedések azonnali megtételére kérné.

Emlékszem, gyerekként számomra az is visszataszító volt, ha egy példaképnek tekintett nevelőről kiderült, hogy még helyesen sem tud írni.

Kedves Barátaim!

Nem Orbán Viktort szeretném plagizálni ezzel a köszöntéssel, de elcsentem tőle, mivel magam is helyénvalónak tartom.

Nem gondoltam, hogy ilyen sikere lesz ennek a blognak. Az első óra statisztikája szerint húszan nézték meg. Te jó ég, mi lesz itt, ha majd ténylegesen elkezdem reklámozni...

Egyébként a mai napom jól kezdődött. Korán reggel a jogi képviselőmmel konzultáltam, teljesen felvidított, aztán megnéztem egy burleszkfilmet, amelyben egy szánalmas figura - alacsony, a '70-es évek idejétmúlt digó frizuráját viselő, affektáló, számomra rendkívül antipatikus színész játszotta - mindenáron főnök akart lenni, de folyton seggre esett és toporzékolt, majd pedig  megreggeliztem.

Közben megfogalmazódott bennem néhány gondolat is. Hallottam, hogy szeretett kisvárosunkban az egyik képviselő hangot adott abbéli tervének, miszerint a vörösmajori középiskolát a selypi általános iskola épületébe kellene költöztetni, Majorban pedig privatizálni lehetne a kastélyt, ahol szabadidőpark, fitneszközpont és egyéb szórakoztatóipari létesítmény működhetne. Nem akartam hinni a fülemnek, de a hírt több autentikus forrásból is megerősítették. Én ennek ellenére sem hiszem, mert nem akarom hinni, hogy lenne ilyen képviselő városunkban.

Ha helyesírási szabályt szegnék, szóljatok. Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy csak osztom az észt, de még az egyszerű mondatok szerkezetével sem vagyok tisztában. Vallom, hogy csak az vezessen blogot, akinek nem mindegy, hogy párbajban vérezni vagy vérbajban pározni.:) (Bocs.) 

Jó szórakozást és szép napot kívánok, folyt köv.!

Szép napot, Barátaim!

Hát megszületett, mert van rá igény. Tények Lőrinciről. Sajnos, a hasonló próbálkozások öncélúnak tűnnek, mintha kizárólagos politikai érdekek mentén születtek volna. Éppen ezért szubjektívek.

Ez is az lesz. Ha a bejegyzések nem felelnek meg a kommentezés általános normáinak és az én ízlésemnek, törlöm azokat.

Ezen a blogon olyan információk olvashatók majd, amelyek más blogokon nem szerepelnek, vagy csúsztatásokkal, nem a tényeknek megfelelően tették közzé.

Remélem, sokaknak örömet szerzek. Jó szórakozást! :)